Írástól Lélekig

Kitűnőknek áll a világ?

Kitűnő eredmény szorongásmentesen: ez is egy módja az átlagos képességűek érvényesülésének. Mert egyáltalán nem mindegy, milyen eredményeik vannak, ha majd felvételt szeretnének nyerni egy olyan suliba, ami mondjuk az álomálláshoz szükséges. Vagy csak válogatni szeretnénk. Mert lehet ugyan papír nélkül is, de mégsem árt ha van…

 

Egy évvel ezelőtt nagy gondban voltunk. Melyik általános iskolába írassuk a kisfiamat? A matekos körzetesbe vagy abba, ahol én tanítok, de heti 3 órával több van az órarendben, mert angolos? Végül úgy döntöttünk, előnyére válik, ha abba a suliba jár, ahol én is vagyok. És talán az érettségiig nem csak egy, hanem két nyelvet beszél majd. Itt olvashatsz a dilemmámról: Iskolaérett lett a fiam, most örülnöm kellene?

Féltettük a gyerekünket nagyon. Én főleg attól, nehogy görcsös, megfelelni vágyó legyen, nehogy elkedvetlenítse a sok feladat, a kudarc. Ezért sem tűztem ki célul, hogy kitűnő legyen. Két dolgot tartottam ennél sokkal fontosabbak. Hogy érezze jól magát a gyerekek között, és hogy legyen kitartó a munkájában. Az eredmény csak másodlagos.

(tovább…)

Erdei iskola magyar módra

Itt a tavasz, a kiránduló szezonba léptünk. És közeleg az erdei iskolák ideje. Erdei iskola magyar módra.

 

A szülők igénylik, a gyerekek izgatottan várják. Szinte nincs is olyan diák, aki ne szeretne menni.

Sokuknak ez élete első ottalvós tábora. Izgalmas kiszakadni az iskolai monotonitásból, szép vidéket látni, érdekes dolgokat tanulni, örök emlékeket szerezni. És a szülői szemet kikerülve kicsit lazítani.

Tanítóként nekem a legnagyobb szorongást jelentő kötelesség. (Idén megúszom szerencsére, mert csak másodikos az osztálykám.) Ugyan nem lehet kötelező, de a pedagógiai programunkban szerepel. Szóval megyünk. Egyébként tagadhatatlanul jó is, hasznos is. A gyerekeknek egy tanulságos önismereti utazás, vizsga önállóságból, talpraesettségből, társas kapcsolatokból.

(tovább…)

Március 15. – már a legkisebbeknek is!

Hogyan kezdődjön a hazafias nevelés?

 

Annyira cukik a kis ovisok, mikor papír zászlóval a kezükben kettes sorban vonulnak egy-egy megemlékezéshez! Jó nézni, hogy van, amit egyetértésben, generációkon átívelően értéknek tartunk.

Már az ovisok is sok mindent megérthetnek a múltunkból. A kicsik is megtanulhatják, hogy büszkék lehetünk arra, akik vagyunk.

Hogyan emlékezzünk meg egy kis ovissal?

(tovább…)

Így vészeld át, ha beteg a gyereked!

Tippek, hogyan tűnj majdnem ideális betegápoló anyukának.

 

Gyerekként nagyon nehéz elviselni a gyengeséget, a rossz közérzetet, a fájdalmat. De szülőként bensőségessé, könnyebbé tehetjük ezeket a napokat. Sőt, akár lopott, közös időnek is tekinthetjük – igaz, nehezített pályán.

Az, hogy én vagyok az ideális anya, senki számára nem lehet kérdéses. Ebben a bejegyzésben megdönthetetlen bizonyítékokkal is szolgálok.

 

(tovább…)

A tanár, aki még küzd, hogy ne kelljen választania

Szülői értekezlet. Blabla. Minden a szokásos. A végén pedig kaptunk egy szórólapot: egy hetes angol tábor lehetőség a gyerekeknek a Balatonnál. 51 ezer Ft.

 

Van most ez a rezsicsökkentés. Meg a családi adókedvezmény növelése. És a fizetésem is magasabb, mint volt. Hiába. Mi ezt sem tudjuk megadni a gyerekünknek.

Írástól Lélekig - nyári tábor a pedagógus-gyerekeknek

(tovább…)

Tényleg kevésbé okosak a magyar gyerekek?

Én amondó vagyok, maradjon minden úgy az iskolákban, ahogy eddig volt. Ha 40 éve jó volt, akkor minek változtatni? Nincs igazam?

 

Gyerek bemegy szépen az iskolába, és zokszó nélkül elfogadja, hogy most tanulni kell. Gyerek fegyelmezett. Számol, olvas, gyöngybetűkkel ír. A gyerekkéznek nagyon is idegen Cés-kötéses álló írást, hogy már idejekorán megtörjön a lendület. Nem baj, nem kell ezen gondolkodni, így szoktuk meg, minek változtatni?

4abra

Pedig mennyivel lendületesebb, kényelmesebb lenne ez a letisztult, dőlt sablon.

(tovább…)

Egy általános iskola elsőseinél jártam – nem erre számítottam

Körzetes általános iskola. Magas óraszám, zsúfoltság, nagy osztálylétszám, eszközhiány, fáradság, fásultság. Plusz angolórákkal terhelt órarend. Izgő-mozgó, az óvodából szinte átmenet nélkül felelősségbe kényszerített gyerekek. Erre számítottam.

 

Az óra első 10 percében leesett az állam. Na jó, bevallom, hogy még a könnyeim is kicsordultak a büszkeségtől. Mert a gyerekek közül az egyik az enyém. Egy kisfiú a sok elsős közül, aki szeptemberben nemcsak írni-olvasni kezdett el megtanulni, hanem angolul is.

Nem bírtam ki könnyek nélkül, hogy az én kisfiam bő két hónap alatt hova jutott! És nemcsak ő – mindenki. Egész mondatban válaszolnak, értik az utasításokat, énekelnek, játszanak. Úgy, hogy otthon mindebből alig tapasztaltam valamit. Mert ha kisfiamat faggattam, akkor annyit mondott: “Semmi különös, csak játszottunk, énekeltünk.”

education-919895_1920

(tovább…)

Mit kezdünk a tehetséggel?

Manapság annyi kritika éri az iskolarendszert, hogy hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az egész oktatásügy vakvágányra futott és teljesen, gyökeresen meg kell reformálni azt.

 

 

Minek a gyakorlás és a házi feladat? Minek a memorizálás? Nem felesleges a szorzótábla, ha mindig lesz mobiltelefon a kezünkben? Miért lenne lexikális tudásra szüksége egy mai fiatalnak, mikor a netről bármikor bármilyen információt előhívhat?

(tovább…)

Csúfolják a gyerekedet? Így segíthetsz neki

 

A gyerekek igenis tudnak gonoszak lenni. És igazságtalanok. Egyik nap még a barátaid, következő nap kicsúfolnak – aztán megint bevesznek a fogócskába. És nem érted, miért.

 

Kiközösít - Írástól Lélekig

 

Minap elsős kisfiam árulta el, hogy csúfolódnak a lányok az osztályban. Mit mondhattam volna? Milyen tanáccsal adok hasznos útravalót a gyerekemnek? Mit mondjak a szülőnek, aki tőlem kér segítséget?

(tovább…)

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!